Patkányméreggel mosunk fogat?

Ki hitte volna, hogy sokan méreggel mosunk fogat? A fogkrémek legtöbbjében ugyanis rákkeltő, maró hatású szer, nátrium-fluorid van, és ahelyett, hogy szép fehérre tisztítaná fogainkat, szétmarja a fogzománcot. A kozmetikus azt tapasztalta, hogy a NaF gyulladást, ekcémát okoz.

A fluoridos fogkrém nagyon sok bőrprobléma okozója. Azt mondják, hogy a fluor a fogszuvasodás megelőzésében játszik fontos szerepet. Nézzük csak a tényeket. A nátrium-fluorid (NaF) mérgező vegyület. Utánanéztem, milyen felhasználási területe van, hol alkalmazzák még ezt a „csodaszert”:

• patkányméreg
• csótányirtó
• üvegmaratás
• féregirtó
• tűzoltókészülékek töltőanyaga

Az átkeresztelt méreg

Az 1900-as évek közepén az Egyesült Államok legnagyobb alumíniumgyárában akadt egy kis probléma. Konkrétan nem tudtak mit kezdeni a gyártás során keletkezett sok alumínium tartalmú melléktermékkel. A por ugyanis annyira mérgező, hogy még az elhelyezés is gondot okozott. Igaz, patkányméregnek remekül bevált, mert szétette az állatok belső szerveit. Az emberi szervezetre is annyira káros, hogy számos országban betiltották az alumíniumedények árusítását, mert az edény anyaga reakcióba lép a benne főzött étellel.

A gyár tudomására jutott, hogy egy Texas állambeli kis városkában egyes vizsgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy a vízben található természetes kalcium-fluorid erősíti a fogakat. Ezen felbuzdulva az alumíniumgyár a saját anyagát – az eladhatóság kedvéért – nátrium-fluoridra keresztelte.

Több helyen fluorozták a csapvizet is, de sorban jöttek elő a problémák. Fulton városi tanácsa 3 év után beszüntette a vezetékes víz fluorozását, mert a fluor teljesen szétette a bronzalkatrészeket a hálózat összes vízmérőórájában. A víz fluorozásához előkészített vegyszer tartályán ez a felirat szerepel: „Vigyázat, maró hatású anyag”. Kezeléséhez zárt védőöltözet kötelező, mert levegővel keveredve már 50 milliomod arányban is rövid időn belül halált okozhat.

Fluoridok: rákkeltő, gyilkos anyagok

A Massachusetts állambeli Worcester város fogorvos egyesülete kijelentette, hogy a fluorozásnak veszélyes, tudománytalan alapjai vannak. A fluor nem akadályozza meg a fogszuvasodást, kifejezetten káros az emberre, lassan ható, a szervezetben felhalmozódó méreg. Több kutatás arra az eredményre jutott, hogy a fluorozott víz a fogzománc foltosodását okozza.

Dr. Richard Burke biokémikus azt mondta, hogy évente 50 000 amerikai kap rákot a fluorozott víz ivásától. A fluorid a tápcsatornában, a vesében, a hólyagban okoz rákot, de összefüggésben van az emlő- és petefészekrákkal is. Egy brit felmérést ismertetve megdöbbentő bejelentést tett: „Birminghamben pár évnyi vízfluorozás hatására megnőtt a rákos esetek száma. Tanulmányaink során bebizonyosodott, hogy a fluoridok gyilkos szerek. Tömeggyilkosságokkal vádolható minden olyan intézmény, amely támogatja a fluorozás bármilyen formáját. A fluoridok az egyik fő okozói bizonyos születési rendellenességeknek is”. 

A médiában sokszor hallunk az AIDS-ről. Csak egyetlen adat: 1981 és 1986 között 10 000 ember halt meg AIDS következtében. Ugyanebben az időszakban 25-ször annyian, negyedmillióan pusztultak el fluoridmérgezésben.

A kozmetikus tapasztalatai

Amikor egy adott probléma okát szeretnénk megtalálni, számos tényezőt kell számításba vennünk. A lehetőségek olyan kimeríthetetlenek, mintha tűt keresnénk a szénakazalban. Kozmetikai vonatkozásban erről annyit tudok mondani, hogy sok vendégemnél nem találták az okát a száj körüli apró pattanásoknak, és elég volt csak a fluoridos fogkrémet elhagyniuk.

Az egyik vendégemnél egy adott területen évek óta telepszerűen jelentek meg a gyulladt pattanások. Azt mondta a bőrgyógyász, hogy ez sajnos a gyógyszerek mellékhatása (gyomorfekélye volt). Egyszer aztán, amikor a kozmetikában elaludt az ágyon masszírozás közben, én még pakolásztam, hagytam pihenni, akkor vettem észre, hogy ahol álmában kifolyt a nyála, ott vannak a gyulladt pattanások. Végig abban a zónában! Kiiktattuk a fogkrémét, fluormentesre cseréltük, és 3 nap után már alig volt gyulladás, pár héten belül pedig megszűnt a problémája. Az egyik vendégem kisfia ekcémás volt, és amint elhagyták a fluoridos fogkrémet, rendbejött a kis pocok.

Joggal kérdezheti bárki: akkor miért engedik, hogy ilyen termékek forgalomba kerüljenek? Én óvatosan csak annyit mondanék, hogy vannak emberek, akik a gazdasági érdekekre hivatkozva „kénytelenek” szemet hunyni bizonyos dolgok felett.

Rudolf Ibolya
kozmetikus



Egyéb megoldás : 

A nátrium-hidrogénkarbonát, hétköznapi nevén szódabikarbóna egy olyan lúgos kémhatású só, ami a környezetre teljesen ártalmatlan, ezért is használjuk olyan régóta és olyan sokféleképpen. Szájápoláshoz már évszázadok óta hathatós segítséget nyújt, hiszen nem csak segít eltávolítani a fogaink felszínére tapadt, baktériumokból álló vékony réteget (plakkot), de fehérebbé is varázsolja a mosolyunkat.

Fogápolási szempontból a szódabikarbóna két tulajdonsága miatt annyira jelentős: az egyik a dörzshatása, a másik pedig a fehérítő, fertőtlenítő sajátosság. Tudják ezt a szájápolási termékeket gyártó cégek is, ezért kerülhet olyan sok fogkrémbe – általában sodium bicarbonate nevén olvashatjuk az összetevők listáján.
Az utóbbi időben tévesen sokan túl erős dörzshatása miatt bírálták a szódabikarbónát, illetve annak szájápolási felhasználását. Létezik azonban egy, az Amerikai Fogászati Szövetség által bevezetett mérőszám, amit viszonylagos dentin abrazivitási értéknek (RDA) nevezünk, magyarul azt tudhatjuk meg általa, hogy egy fogkrém vagy szájápolási termék mennyire erősen koptatja a fogzománcunkat. Az értékek általában 0 és 200 közé esnek, ahol a 100 feletti eredményeket már abrazívnak, azaz túlságosan erős dörzshatásúnak tekinthetjük. (A szakmai szervezetek által megjelölt felső küszöbérték 200-250 között van.) A szódabikarbóna RDA értéke 7, míg a fogporoké általában 8 és 30 körül mozog – eszerint tehát nem kell aggódnunk fogzománcunk károsodása miatt.

Visszatérve a szódabikarbóna dörzshatására, általa nem csak a zománc elszíneződései, de a fogaink felszínére tapadt, baktériumokból és fehérjékből álló plakk is eltávolítható, amivel megelőzhetjük a fogszuvasodás kialakulását illetve a fogkőképződést. Lúgos kémhatása segít semlegesíteni a túl savas étkezés, reflux miatti panaszokat is, ráadásul a lúgos környezet a fogszuvasodást elősegítő baktériumnak sem ideális.

Mivel a szódabikarbóna kiváló fehérítőszer, nem csak a fizikai tisztításon keresztül, de kémiai folyamatok által is fehérebbé teszi a fogainkat: vízzel érintkezve a szódabikarbónából olyan szabadgyökök oldódnak ki, melyek a fogzománcon oxidációs folyamat révén feloldják a lerakódott sárgás, barnás elszíneződéseket, ezzel téve ragyogóbbá, fehérebbé a fogainkat.
Gyakorlati tanácsok szódabikarbónás fogmosáshoz:
- Ha tartósan szeretnénk fogtisztításra használni a szódabikarbónát, akkor tartsuk zárható dobozban, így mindig tiszta anyagot juttatunk a szájüregünkbe.
- Mártsuk fogkefénket vízbe vagy szájvízbe, s ezután tegyük a szódabikarbónába – a nedvesség miatt a szemcsék könnyebben megtapadnak a fogkefe fején.
- A fogmosási idő ugyanúgy legyen legalább 2 perc, mint a hagyományos fogmosás során.
- A szódabikarbóna szétoszlatását mindig a rágófelszínen kezdjük, ha legalább fél perce a szánkban van az anyag, akkor a nyállal elkeveredve már nem lesz annyira durva szemcséjű, hogy esetleg irritálja a fogínyünket.
- A nyelv tisztításáról sem kell megfeledkezni, a fogak után tisztítsuk meg azt is a bacilusoktól.
- Vagy tiszta, vagy enyhén szájvizes vízzel öblítsük ki a szájüregünket – utóbbi segít a friss lehelet érzetének kialakításában is.